A végrendelet a végintézkedés egyik formája: egyoldalú jognyilatkozat, amelyben a nyilatkozó magánszemély azt határozza meg, hogy halála után ki vagy kik váljanak vagyona tulajdonosává.
Az ukrán öröklésjog szabályai szerint az örökhagyó hagyatéka elsősorban végintézkedéssel száll át az örökösökre. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesül.
Végintézkedéshez azoknak a személyeknek van joga, akik teljes körű civil jogképességgel rendelkeznek.
Az örökhagyó végrendeletben megtagadhatja egyes személyek öröklési jogát, kivéve azok jogát, akiknek kötelező részesedése van.
Örökösként egy vagy több személy nevezhető meg, függetlenül attól, hogy az örökhagyóval családi kapcsolatban van-e/vannak-e. Vagyis örökös(ök) lehet(nek) az örökhagyóval bármilyen más civil kapcsolatban álló személy(ek).
Az örökhagyó indoklás nélkül megfoszthatja törvényes öröklési jogától a jogosultakat. Ebben az esetben az adott személy nem jogosult örökölni.
Az örökhagyónak joga van hagyatékának egészével vagy annak egy részével rendelkeznie.
A végrendelkező az örökösök között nemcsak a jogait osztja szét: a jogokkal együtt az azzal járó kötelezettségeket is átruházza a jogalkotó.
Az örökségnek a végrendeletbe bele nem foglalt része a törvényes örökösökre ruházható át, közöttük azokra az örökösökre is, akik a végrendelet alapján az örökség más részét már öröklik.
A végrendeletet írásba kell foglalni, megjelölve keletkezésének helyét és idejét, illetve személyesen alá kell írnia az örökhagyónak.
A végrendeletek közjegyző által hitelesítendőek, de egyes esetekben más tisztviselő is hitelesítheti (például az örökhagyó orvosa). Emellett minden végrendeletet be kell vezetni az állami nyilvántartásba.
Bizonyos esetekben a végrendelet minimum két tanú jelenlétében hitelesíthető, különösen akkor, ha a végrendelkező nem tudja személyesen aláírni, vagy amikor a végrendeletet nem közjegyző, hanem más tisztviselő hitelesíti.
Az örökhagyó kötelezheti örököseit egyes nem vagyoni jellegű cselekményekre, ideértve a rendelkezésére álló személyes iratok helyének kijelölését vagy rituális temetése helyét és mikéntjét illetően. Sőt, az örökhagyó kötelezheti örökösét bizonyos társadalmilag hasznos tevékenységre (például államvizsga sikeres letétele).
Ha a végrendeletben megszabott feltételek törvénybe vagy erkölcsbe ütköznek, a rendelkezés érvényét veszíti.
Az örökös nem kérheti a rendelkezések érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy nem tudott azokról.
Titkos végrendelet
Ezt a fajta végrendeletet csak közjegyző hitelesítheti anélkül, hogy megismerkedne annak tartalmával. A megnevezett végrendeletet az örökhagyó saját aláírásával ellátott zárt borítékban adja át a közjegyzőnek.
Az örökhagyónak jogában áll bármikor módosítani a végrendeletét.
Sőt, az örökhagyó bármikor visszavonhatja akaratát, és joga van bármikor új végrendeletet írni. Minden később írt végrendelet törli az előzőt vagy teljes egészében, vagy abban a részében, amelyben ellentmond az előzőnek.
Minden új végrendelet törli az előzőt, és nem helyesbíti azt.
Tóth Tünde
Kárpátalja.ma
Legutóbbi hozzászólások