Técső város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.
1211-ben Tecu néven említik először.
1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt.
A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal.
1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett.
Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.
1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.
Az intézmény magyar ajkú munkatársa: Csik Károly – igazgatóhelyettes, szolfézs és zene irodalom tanár Csik Judit – zongoratanár, zongorakísérő Peter Edit – osztályvezető,hegedűtanár Pap Adriana – osztályvezető, szolfézstanár …
Az intézmény magyarul beszélő munkatársai: Drács Tarasz – fogorvos
Az intézmény magyarul beszélő munkatársa: Botos Erzsébet-nővér (neurológiai osztály) Macola (Halecki) Marianna – ápoló Halecki Mária – ápoló Román Mária – mosónő Mlinecka Tetyána – belgyógyász,orvos Sárosi Zsuzsanna –…
Petecsela Júlia – ápolónő Filip Katalin – ápolónő
Lebiscsák Anna – osztályvezető Dubrovina Natália – laboráns Dráhun Natália – felcser
Legutóbbi hozzászólások