Técső város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.
1211-ben Tecu néven említik először.
1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt.
A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal.
1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett.
Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.
1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.
Molnár Beáta – a központ művelődésszervező osztályának vezetője, koreográfus Szücs Julianna – takarító
Róth Krisztina – könyvtárvezető Nagy Natália – a könyvtár módszertani osztályának vezetője.
Az intézmény magyarul beszélő munkatársa: Tivadar Ilona – az intézmény vezetője
Szavitszka Natália – ideggyógyász
Tálapko István – asztalitenisz edző Koszty Ferenc – kosárlabda edző Számárszki Román – kézilabda edző Prihogykó Péter – boksz edző Prihogykó Ferenc – futball edző Jurkin Vladimir – tenisz edző Boldizsár József &…
Legutóbbi hozzászólások