Az államnyelv mellett a regionális nyelveken is kitehető a társadalmi és civil szervezetek névtáblája. [11.6.] [18.2.]
Vidékünkön egyébként is jelentős hagyománya van a cégtáblák, névtáblák, cégérek többnyelvűségének. 1919 és 1938 között cseh(szlovák)–magyar és cseh(szlovák)–ruszin, 1939 és 1944 között pedig magyar–ruszin (ukrán) kétnyelvű táblák, feliratok voltak láthatók szerte a régióban. A szovjet korszakban a magyar nyelv nagyon ritkán jelenhetett meg a nyilvános térben, de orosz–ukrán kétnyelvű közterületi feliratokkal gyakran találkozhattunk. Az 1980-as évek vége óta pedig természetesnek tekinthetjük, ha az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is olvasható egy-egy tábla szövege, hivatal vagy szervezet megnevezése. Mindenképp érdemes továbbra is megőrizni ezt a hagyományt, s erre a törvények is lehetőséget teremtenek.
Forrás: Nyelvi jogaink és lehetőségeink (Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória)
Legutóbbi hozzászólások