A jogszabály kimondja, hogy minden olyan közigazgatási egység területén, ahol a törvényben felsorolt nyelvek valamelyikét (esetünkben a magyart) anyanyelvként beszélők elérik a 10 százalékos arányt, a törvény automatikusan hatályossá válik. A törvény tehát attól függetlenül hatályos az adott közigazgatási egység területén, hogy erről hoz-e külön határozatot a helyi önkormányzat (tanács), vagy sem. Az egyes önkormányzatoknak tehát nem kell arról döntést hozniuk, hogy területükön egyes nyelveket regionális nyelvi státussal ruháznak fel (erre egyébként az alkotmány 92. cikkelye értelmében nem is terjed ki a jogkörük), hiszen az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvény szerint ez a státus automatikusan megilleti azt a nyelvet, melynek anyanyelvi beszélői legalább 10%-os arányban vannak jelen a megye, járás vagy település lakosai között.
Az adott megye, járás, település önkormányzatának (tanácsának) az a feladata, hogy arról határozzon, milyen intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a jogszabály alkalmazható legyen saját területén. A képviselők dönthetnek például arról, hogy a pecséteket, bélyegzőket, űrlapokat, formanyomtatványokat egynyelvű ukrán helyett ezentúl kétnyelvű (ukrán–magyar) változatban rendelik meg, s ennek megvalósításához költségvetési forrást rendelnek. Határozhatnak arról is, hogy az állami hivatalokba csak úgy nyerhet alkalmazást egy jelentkező, ha az államnyelv mellett az adott regionális nyelvet is beszéli, stb.
A jogszabály számos rendelkezése esetében azonban nincs mérlegelési lehetősége az egyes tanácsoknak. Például azoknak a közigazgatási egységeknek a területén, ahol egy kisebbségi nyelv regionális státussal rendelkezik, nem lehet mérlegelés tárgya, hogy biztosítják-e az adott nyelven a hivatali ügyintézés jogát, esetleg a hivatalos levelek, kérelmek benyújtásának lehetőségét, vagy sem. A törvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy ezek a jogok automatikusan megilletik a regionális nyelvek beszélőit.
Ha egy kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya a népszámlálás hivatalos adatai alapján eléri a tíz százalékot, akkor az önkormányzat nem hozhat olyan határozatot, hogy nem veszi figyelembe a törvényt, és nem alkalmazza azt a területén. A törvények hatálya ugyanis az ország egész területére kiterjed.
Forrás: Nyelvi jogaink és lehetőségeink (Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória)
Legutóbbi hozzászólások