Református gyülekezetünk történetében, három templomról szól a krónika.
Sajnos, az első templomról nincsenek adataink, viszont őseinktől ránk maradt, emlékezések és a második templom helyéről, arra lehet következtetni, hogy a két templom helye egy területen volt.
A krónika így kezdi a második templom történetét az 1793.évi feljegyzés szerint„a rákosi, mostani torony épült 1786 esztendőben Szilvási Balogh János prédikátorságban”. Hogy mi történt 1794-ig a templommal, nem tudni, de1794-ben, Vintze István lelkészsége alatt már felépítettek egy fatemplomot az utca szélén, ugyan arra a helyre, ahol az első volt. Az építkezésről a következő szószerinti feljegyzés található.
„1793 eszetendőben épülni a rákosi templom Paulitsok András Úr Mestersége alatt annyira ment az épület, s Karácsony havának 15. napján be is mehettünk Isten tiszteletre. Amikor az első fél szentelő forma Prédikációt mondott benne az akkori Prédikátor Vintze István (Mát. Ev.21:12-13) /Beméne Jézus az Isten Templomába És mondá nékik: meg van írva, az én házam imádság házának mondatik. /
Kovács János gyülekezetünk lelkipásztora 24 évet szolgált közöttünk. (1827-1851) Született Váriban, Barabásról érkezett, május 7-én. Ő kezdeményezte a meglévő három templom építését. Itt is halt meg 1851. V. 23-án. Továbbá még két templomunkban szolgált. Erről tanúskodik az a kurátori kérelem, melyet Mészár György, akkori főkurátorral írtak gr. Schönborn Filep Ferenc nagyságos úrnak.
Curátori kérelem templom építésére.
Nagy Méltóságú Nagyságos Gróff Schönborn Filep Ferenc Excelenciája nekünk meg megszenteltett szívű Kegyes Atyánk.
Néhai boldog emlékezetű Atyáinknak és Eleinknek szorgalmatosságok által készült kis templomunk és tornyunk a régiség miatt elavulván gyengeségeink miatt minden pillanatokban Szt.vallásunknak gyalázatjára, leomlással együtt járó romlással fenyegetnek. Ezek megakadályozása tekintetében n.t.Eclesiánk arra határozta meg egyesülését, hogy bár magát megerőltetve is Templomunknak és Tornyunknak az aljait nem fából, hanem kövekből felrakattatni, nagy Istenünk Segedelme által szándékozik, mely nagy munkához sz.Eclesiánk tagjai összevetett vállakkal együtt járó kettős igyekezettel, nem csak hozzá is fogunk, hanem Templomunk falait szépen fel is emelhessük. Mely kikerülhetetlen légyen pedig Templomunknak és Tornyunknak megújításához vonzó szándékunk.
Legyen hála az Egeknek, minden esztendőben szaporodunk velünk a buzgó, áhitatos fiatal közép idejű és általunk nagy tiszteletben tartó tisztes öreg Atyáink s Asszonyaink is, akik N.T. Eclesiánk minden korban és és rangban lehetü tagjainknak, az Isteni félelemmel eggyütt járó erkölcsiséget nem csak tanítják, hanem az Isteni tisztelet gyakolásaikkal cselekedetekkel mutató példaadásaikkal is kinyilvánítkoztatják.
Régi templomunkat nem csak régisége miatt, de kicsinysége miatt is megújítani nagyon szükséges. Amennyiben pedig N.T. Eclesiánknak ezen épülethez semmi fundusa nincs, annál fogva a materiálékát is honnan teljesíteni nem bírja. Jobbágyi kettüs alázatossággal esedezünk a Nagy Méltóságos Excelenciád előtt kegyes lábainál leborulva. Méltóztasson több alázatos gyermekei mi irántunk is azon megszokott atyai kegyelmességgel viseltetni. Megkönnyítő közbenjárásával könnyebben rendeződjenek az építőanyagok eljuttatásához. Munkácsi és a szentmiklósi Főtisz uraink által. Melyekért is midőn jobbágyi alázatossággal ismét leborulva esedeznénk, nagy tiszelettel maradunk.
Nagy Méltóságos Excelenciádnak
Rákos, aug.11-én 1836
Álázatos hiv jobbágy gyermekei a Rákosi Helv Vallást követően.T.Sz.Eclésia
Közönségesen annak mostani Feó Curátora Mészár györgy s.k.
Kovács János lelkész.
Ugyanilyen kérelemmel fordult a lelkész és a gyülekezet a grófhoz a parókia építésének támogatásáért. A gróf bőkezűségé által fel is épült a parókia 1844-ben.
Archivumi kivonat. 1798 „az itteni g.k.szalmával fedett fapaplak igen rossz karban találtatott, állbán egy szobából, kamrából és egy kémény nélküli konyhából. Az épület olyan ronda volt, hogy a szegény pap családjával a szomszédokhoz kényszerült vonulni.”
Levértári adatok a alapján: „mostani derék kőtemplomát 1839-ben kezdték építeni Kovács János lelkészsége alatt.” 1844 ben tartották benne az első Istentiszteletet.
45 esztendő. Embert és hitet próbára tevő idő ebben a gyülekezetben, Isten áldó keze alatt. Külön fejezetet érdemlő bizonyságtétel, mert a múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk, a lábaink alatt. Álljunk ezen az alapon, mint Krisztusi Kősziklán! Építsük ezen a jelent, hogy mi is alapot adhassunk a jövőnek.
És dolgozott a gyülekezet apraja-nagyja: hordtak fövényt, vályogott, vetettek, követ téglát gyűjtöttek minden udvarról. Ökrös szekerekkel téglát Lucskáról, trágyát, követ Selesztóról. Faanyagot úsztattak le a Latorcán és fogták ki Részovánál. Hangyaszorgalommal dolgozott a nép, gyűjtögetve az anyagot Isten házának építésére. Sem tűzvész sem semmi egyéb akadály nem csüggesztette el a gyülekezet és Isten akaratát. MertMegáll az Istennek igéje és nem állhat semmi ellene.
Így épült fel Istennek háza 1943 esztendőben. Legyen övé a dicsőség!
A Beregrákosi Református Egyház jelenlegi temploma
A község központjában épült, fekvése észak-déli irányú, tornyával déli iányba. A gótikus típusu épület alapzata kő, tégla, vályog, 8 boltíves ablakkal. Falainak vastagsága a vakolattal 1.98cm. tetőszerkezete fa, teljes magassága, 10,5m. Alapterülete 28,8 *12, 4m. A torony a templom falába van beépítve, toronytaróval. Mérete: 4, 2* 4, 2m köbön épült, cikkel bádoggal fedett, magassága 39m, gomb, kakas és csillaggal. Érdekessége a toronynak, hogy időjárásjelző, forgókakasa van, ugyanis még ma is az emberek a kakas állásából következtetnek esős vagy száraz időre. Megfordult a kakas, változik az idő, mondják még ma is. Két harang hajléka.
Belső berendezése
Északi oldalon van a férfiak bejárata, egy előtermen át. A bejárattól balra lépcsők a karzatra, amely keleti és nyugati falak mentén keresztben öszeépültek, ahol az orgona áll középen.
A nyugati fal mentén van a „mózesszék” és a szószék, amely kőből és téglából épült, kehely formájú. Alatta az Úr asztala, ezzel szemben a keleti faltól 6 soros ülőhely.
A szószék fele fából faragott-esztergált korona. A déli, torony alatti oldalon van a nők és lányok bejárata, fiúk karzata, valamint a toronyfeljárat. Templomunk 600 férőhelyes, sokszor felújított, legutóbb 2003-ban. Gyülekezetünk megértő anyagi támogatása, és főgondnokunk buzgósága révén (Molnár Sándor) ez a végvári gyülekezet fehér, tiszta ruhába öltöztette Istennek Házát, amely legszebb gyémántköve ennek a közösségnek. Isten áldó szeretete maradjon ezért mindnyájunkkal!
Az az ember pedig, aki belép ebbe a hajlékba, alázatos szívvel mondhassa: „ez én hajlékom is!”
Legutóbbi hozzászólások