Szolyvai Emlékpark

A II. világháború végén, 1944. novemberében létesített egykori szolyvai gyűjtőtábor áldozatainak, illetve tágabb értelemben a szovjet megtorlás és a sztálini terror ártatlan áldozatainak emléket állító Szolyvai Emlékpark építése 1990-ben kezdődött. Hivatalos felavatására 1994 novemberében került sor. Azóta a Kárpát-medencei magyarság egyik központi kegyeleti helye – zarándokhely.
Az I. világháborús katonatemetőt is magába foglaló park emlékfalán, az emlékjeleken több mint 400 település mintegy 80 emléktábláján közel 12 000 személy, főleg internált civil áldozat, elesett honvéd, munkaszolgálatos, zömében magyar, német, valamint ruszin, zsidó személy neve olvasható, akiknek többségét a magyarlakta településekről hurcoltak el és a sztálini lágerekbe, illetve a fronton, fogságban odahaltak.
2007-ben Magyarország kormánya a Szolyvai Emlékparkbizottság munkáját Kisebbségekért díjjal ismerte el.
2008-ban került felavatásra a Mártírok Kápolnája.
2012-ben a Szolyvai Emlékparkot Magyar Nemzeti Intézményé nyilvánították.
2016-ban az Emlékpark felújítására, emlékhely-bővítésére került sor.
Minden év novemberében, az elhurcolások évfordulóján a Szolyvai Emlékpark Bizottság a történelmi egyházakkal, valamint magyar és német civil szervezetekkel együtt ökumenikus istentisztelettel egybekötött megemlékezést tart.
A Szolyvai Park irányító testülete a Szolyvai Emlékparkbizottság.
Elnöke dr. Tóth Mihály, dr. Dupka György a felelős titkára.
A park állagának megőrzésével, az idelátogatók turisták, hozzátartozók fogadásával, kalauzolásával, a szabadtéri kiállítás bemutatásával kapcsolatos feladatok elvégzésével a szolyvai Árgyelán György főgondnokot-idegenvezetőt bízták meg.