Milyen formában használhatom a nevemet Ukrajnában?
Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásai között 1997, azaz a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény ratifikálása óta többek között az is szerepel, hogy az állam elismeri minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy azon jogát, hogy család- és utónevét kisebbségi nyelvén használhassa, illetve ennek a névformának a hivatalos elismeréséhez való jogot is garantálja a dokumentum. Ukrajna nemzeti kisebbségekről szóló (Закон України про національні меншини в Україні), még 1992-ben elfogadott törvénye 12. cikkelye meghatározza, hogy „Ukrajna minden állampolgárának joga van nemzeti család-, utó-, és apanevére. A polgárok, meghatározott rend szerint, jogosultak helyreállítani saját nemzetiségi család-, utó-, és apanevüket. Azok a polgárok, akiknek nemzeti hagyományaikban nincs szokásban az apanév feltüntetése, jogosultak személyigazolványaikban (paszport) csak a család- és utó, valamint a keresztlevelekben az apjuk és az anyjuk nevének a beírására”.
A 2012-ben hatályba lépett új jogszabály értelmében minden ukrán állampolgárnak joga van család- és utónevét, illetve apai nevét az anyanyelvén ennek a nyelvnek a hagyományai szerint használni. Ez azt jelenti, hogy ha egy kisebbségi nyelv tradícióiban nem szerepel az apai név (ukránul: по батькові, oroszul: отчество) használata, akkor ennek feltüntetése a hivatalos okmányokban sem kötelező. Ukránul a kisebbségekhez tartozó polgárok nevét is az ukrán helyesírási normák szerint írják.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az illetékes hatóságoknál kérje elferdített (szlávosított) utónevének megváltoztatását. Azaz: az Ivánból, Olenából János és Ilona lehet ismét. A magyar hagyományok szerinti névváltozatok hivatalos elismerésének joga is megilleti az ukrán állampolgárokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy kárpátaljai magyarnak hivatalos, ukrán nyelven is használható névformája lehet például a Kovács Erzsébet (Ковач Ержебет) vagy Molnár József (Молнар Йожеф) az apai név feltüntetése, illetve az utónév szlávosítása nélkül.
Forrás: Nyelvi jogaink és lehetőségeink (Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória)
Legutóbbi hozzászólások