Kárpátalján a lakosság legnagyobb része (81,00%-a) ukrán anyanyelvű. A magyar ajkúak aránya 12,65%, az oroszt tekinti anyanyelvének 2,90%, a románt 2,57%, valamilyen más nyelvet 0,88%.
Kárpátalja lakossága anyanyelv alapján a 2001-es népszámlálás eredményei alapján
Anyanyelveként nevezte meg: |
fő |
%-ban |
ukrán |
1 009 544 |
80,47 |
magyar |
158 729 |
12,65 |
orosz |
36 412 |
2,90 |
román |
32 224 |
2,57 |
ruszin |
6724 |
0,54 |
cigány |
2 990 |
0,24 |
szlovák |
2 575 |
0,21 |
német |
1 850 |
0,15 |
belarusz |
597 |
0,05 |
bolgár |
63 |
0,01 |
örmény |
290 |
0,02 |
gagauz |
12 |
0,00 |
moldáv |
366 |
0,03 |
lengyel |
130 |
0,01 |
jiddis |
85 |
0,01 |
görög |
10 |
0,00 |
egyéb nyelv |
1 719 |
0,14 |
nem adott meg anyanyelvet |
294 |
0,02 |
Összesen |
1 254 614 |
100,00 |
Kárpátalján belül a román anyanyelvűek aránya 2 járásban (Técsői, Rahói), illetve 7 helyi önkormányzat (Bila Cerkva, azaz Tiszafejéregyház, Vodicja, azaz Kisapsa, Hlibokij Potyik, azaz Szorospatak, Szerednye Vogyane, azaz Középapsa, Gyibrova, azaz Alsóapsa, Aknaszlatina és Topcsinó) területén (összességében 10 helységben) éri el a jogszabályban megszabott határt.
3 városban (Ungvár, Munkács és Csap) az orosz ajkúak aránya is eléri a törvényben meghatározott arányszámot.
A szlovák anyanyelvűek aránya mindössze az ungvári járási Őrdarma községben éri el a jogszabály által meghatározott minimális arányt.
A németet anyanyelvként beszélők aránya csupán 2 községi tanács területén (Alsőschönborn és Pósaháza) haladja meg a 10%-os arányt, s emellett két további településen is, ám ezek olyan községi tanácshoz tartoznak, melyek területén összességében nincs meg a legalább 10%-nyi német ajkú lakos.
Figyelemre méltó, hogy az ungvári járási Szerednyén és a munkácsi járási Domboki községben a cigány (roma) nyelvet anyanyelvnek valló lakosok aránya magasabb, mint 10%.
Bár a ruszin nyelvet a 2001-es cenzus idején csupán az ukrán nyelvjárásaként határozták meg, 2 helyi önkormányzat (Hánykovica és Nelipino, azaz Hársfalva a Szolyvai járásban) területén (összesen 4 településen) a ruszin anyanyelvűek aránya is legalább 10%-os.
Forrás: Nyelvi jogaink és lehetőségeink (Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória)
Legutóbbi hozzászólások