Szolyvai római katolikus templom

A templom titulusa: Nagyboldogasszony
A település a 12. században a Beth család, a 13. század elején Bánk bán vejének, Simon főispánnak tulajdonában volt, akitől II. Endre király elkobozta az 1214. évi merénylet után. 1433-ban a Perényiek kezén volt. 1728-tól Szolyva is Schönborn-uradalom. E család jelentős iparosítást kezdeményezett, s tekintélyes létszámú német mesterember letelepedését segítette elő.
Szolyva gyógyvizeiről is híres.
1870-ben Szolyva és Tövisfalva között egy sírhalomban honfoglaló magyar vitéz maradványaira bukkantak, akit lovával és teljes felszerelésével temettek el.
A plébániát 1863-ban Újtövisfalván alapították, onnan helyezték át később Szolyvára. A templom 1900-ban épült.
A szovjet korszak elején, 1944 őszén tranzit lágert hoztak létre Szolyván a GULAG-ra küldendő foglyok fogadására. Sok tízezer ember fordult meg benne. Egy részük itt lelte halálát. Ma emlékpark őrzi a kommunista önkény áldozatainak emlékét.
A templomot 1993-ban újították fel, ekkor kapott központi fűtést. Legutóbb 2001-ben tatarozták. Három harangja van, ideiglenesen itt helyezték el a szentmiklósi templom harangjait is.
Az anyakönyvezés kezdete: 1863.
A liturgia nyelve: magyar, ukrán.
Forrás: munkacs-diocese.org