Nyelvi jogaink: a magyar nyelv a közigazgatásban

Nyelvi jogaink: a magyar nyelv a közigazgatásban

Ha egy közigazgatási egység (megye, járás, város, városi típusú település vagy falu önkormányzata) területén a legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint a magyar anyanyelvűek aránya eléri vagy meghaladja a 10 százalékos határt, akkor a törvény rendelkezései automatikusan, a helyi tanácsok külön ez irányú határozata nélkül is hatályosak. A képviselőtestületeknek csupán arról lehet döntést hozniuk, hogy milyen mértékben alkalmazzák a törvényt, illetve a jogszabály gyakorlati alkalmazásának módjáról, az ehhez szükséges lépésekről, azok anyagi hátterének megteremtéséről foglalhatnak állást.

Az adott közigazgatási egység képviselőtestülete azokban a kérdésekben jogosult (ám nem köteles) dönteni, melyeket a törvény a hatáskörébe utal; például az adott nyelv alkalmazásáról a helyi államhatalmi és önkormányzati szervek munkájában, ügyintézésében és okmányaiban, saját hirdetményei, értesítései, pecsétjei, cégpapírjai kétnyelvűsítéséről stb. A jogszabály számos rendelkezése a tanács külön határozata nélkül is kötelezően életbe lép, s az államhatalmi szerveknek ezeket alkalmazniuk kell.

Forrás: Nyelvi jogaink és lehetőségeink (Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória)