A jogász válaszol: az ingatlanadó 2015-ben

A jogász válaszol: az ingatlanadó 2015-ben

A 2014. december 28-ai, 71-VІІІ. számú törvény értelmében megváltozott az Ukrajna Adókódexe.
Ennek nyomán ismét bevezették az ingatlanadót.
Az adótörvény módosítása szerint ingatlanunk teljes területe után, beleértve a lakó- és nem lakóingatlant is, adókötelesek vagyunk.
Az ingatlantulajdonosok nem fizetnek adót:
– 60 négyzetméterig kisebb lakás esetén;
– 120 négyzetméterig kisebb magánház esetén;
– 180 négyzetméterig egyidejűleg különböző ingatlanok tulajdonjogával rendelkező személyek.
A nyaralók és a kerti házak után eddig nem kellett adózni, de a 2014-es változtatások óta már azokat is adó terheli. Engedmények csak a fent említett esetekben érvényesek, függetlenül attól, hogy hány ingatlan áll egy személy tulajdonában. Például ha egy személynek több ingatlana is
van, amelyek közül az egyik 70 négyzetméteres, a másik 80 négyzetméteres, akkor a 180 négyzetméter alapterület alatti ingatlanokra vonatkozó adókedvezménynek köszönhetően a tulaj nem köteles ingatlanadót fizetni. Ez a kedvezmény egy adóéven belül egyszer igényelhető.

Érdemes tudni, hogy a helyi önkormányzat növelheti az adókedvezményt. Ezenkívül az önkormányzatok további adóengedményeket állapíthatnak meg azoknak a személyeknek, akiknek – figyelembe véve a tulajdonuk területét és jövedelmüket – szükségük van erre. Ezeket a kedvezményeket valószínűleg azok a nagycsaládosok vagy alacsony jövedelműek igényelhetik, akiknek a lakásuk területe nagyobb annál, mint amekkorára az állam határozott meg adókedvezményt.

Tény, hogy az önkormányzatoknak eddig is joguk volt mentességet biztosítaniuk az arra jogosultaknak, de ez az intézkedés tömegesen nem fordult elő. Meglátjuk, mi történik ezután, s azt is, hogy vajon valóban előnyt jelent-e ez azoknak, akiknek szükségük van rá?

A természetes személyek nem igényelhetnek kedvezményt azokra az ingatlanokra:
1. melyeket a tulajdonosok bevétel céljából használnak (bérbe adott, lízingelt, üzleti tevékenységre használt);
2. amelyek területe ötszörösen meghaladja az önkormányzatok által adókedvezményben részesített terület mértékét.
Tehát például ha egy lakás területe 75 négyzetméter, és a tulaj bérbe adta ennek a lakásnak az egyik szobáját, akkor nem részesülhet adókedvezményben, azaz köteles a teljes terület után adót fizetni, mivel a kedvezmény nem a lakás egyes részeire, hanem az egészre vonatkozik. Ugyanezen az elven működik bármilyen más ingatlan kiadása is, attól függetlenül, hogy az ingatlan csak részben vagy teljes egészében van-e kiadva.

Miért, hogyan és ki fizet?

Az Adókódex 266. cikkelyének meghatározása szerint ingatlanadó-fizető az a természetes vagy jogi személy, beleértve az Ukrajnában tevékenykedő külföldi (nem rezidens) jogi személyeket, akik bármilyen lakó- és/vagy nem lakóingatlan tulajdonosa.
Az ingatlanokat két kategóriába sorolják: lakóingatlanok és nem lakóingatlanok csoportjába.
A lakóingatlanokhoz tartozik a:
a) lakóház – olyan épület, amely megfelel az idevonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek, és állandó lakhelyként funkcionál;
b) lakóházhoz tartozó melléképület (kiterjesztés) – a lakóház azon része, amely a lakóház külső falain kívül helyezkedik el, és van egy vagy több közös fala a ház fő falával/falaival;
c) lakás – egy különálló lakás egy lakóépület falain belül, amely alkalmas az állandó ottlakásra;
d) nyaraló, vidéki ház – egy- vagy másfél szintes, kis területű, kerttel övezett, állandó vagy ideiglenes használatra alkalmas ingatlan;
e) társasházi (kommunális) szobák – különálló helyiségek egy nagyobb lakásban, ahol két vagy több bérlő él.

Kerti ház – ingatlan nyári, szezonális használatra, amely felépítésében és felszereltségében nem felel meg a lakóház szabványának.
Nyaraló – olyan ingatlan, amely egész évben használható vidéki kikapcsolódás (pihenés) céljából.

Az adókódexben megnevezik azokat az ingatlanokat is, melyek után nem kell adózni. Így a 266. cikkely 2.2-es bekezdése alapján mentesülnek az adó alól:
a) azok a lakó- és nem lakóingatlanok, melyeknek tulajdonosa valamely állami hatósági szerv, a helyi önkormányzat, vagy állami és/vagy helyi költségvetésből fenntartott non-profit szervezet;
b) családtípusú gyermekotthonok;
c) szállók, kollégiumok;
d) az önkormányzat által lakhatatlannak minősített ingatlanok, beleértve a baleset következtében lakhatatlanná vált épületeket is;
e) árva gyermek, szülői joguk gyakorlásától megfosztott személyek gyermeke vagy egyedülálló szülő által nevelt fogyatékkal élő gyermek tulajdonában álló lakóingatlan, DE gyermekenként csak egy ingatlan mentesül az adó alól;
f) kis- vagy középvállalatok tulajdonában lévő nem lakóingatlanok (kereskedelmi standok);
g) ipari épületek, beleértve a termelő épületeket, műhelyeket, ipari vállalatok raktárhelyiségeit;
h) azok az ingatlanok, melyeket mezőgazdasági őstermelők közvetlenül mezőgazdasági tevékenység céljából használnak;
i) a fogyatékkal élő személyek társadalmi szervezetei és vállalkozásai tulajdonában lévő lakó- és nem lakóingatlanok.

A természetes vagy jogi személyek tulajdonában lévő ingatlan utáni adó mértékét, valamint a mentességet a helyi önkormányzatok határozzák meg, attól függően, hogy hol helyezkedik el és milyen típusú ingatlanról van szó. Az ingatlanadó négyzetméterenkénti ára legfeljebb az adóévben érvényben lévő minimálbér 2 százaléka lehet, amelyet január 1-jén törvényben határoznak meg.
A törvény 33. pontja szerint 2015-ben a nem lakóingatlanra vonatkozó adókulcs nem haladhatja meg a 2015. január 1-jén jóváhagyott minimálbér 1 százalékát. Vagyis a maximális adókulcs összege a nem lakóingatlanra 1 százalék, azaz 12,18 hrivnya négyzetméterenként, a lakóingatlanokra pedig 2 százalék, azaz 24,36 hrivnya négyzetméterenként.

Honnan tudom meg, hogy a rám vonatkozó ingatlanadót kiszámították?
Csak azért, hogy kiszámolják, vagy hogy megtudjuk ezt az összeget, nem szükséges felkeresnünk az adóhivatalt. A hivatal július elsejéig ugyanis értesítőt küld a meghatározott összeggel és a fizetési adatokkal az adózó adócímére (lakcímére). Az adóköteles külföldi személyeknek az ingatlan címére küldik ki az említett határozatot.
Ha az adózó nem ért egyet a számításokkal, vagy eltéréseket fedez fel az ingatlannal kapcsolatban, akkor a rendelkezésére álló, az ingatlant érintő eredeti dokumentumokkal az adóhivatalhoz fordulhat. Ha ezeket ellenőrizve a hivatal hibát talál, újraszámolja az ingatlanadó összegét, és egy új határozatot küld.
Az adó összegét a természetes személyeknek a határozat átvételétől számított 60 napon belül kell átutalniuk. Ezt megtehetik a községi tanácsok pénztárjainál a rendelkezésükre álló számla alapján.